Relatóriu rua molok ne’e fahe dadus ne’ebé detallu liu maski kompañia sira lakohi ida-ne’e. Iha enkontru Grupu Trabalhu (Multi-Stakeholder Working Group) nian (kompostu husi kompañia sira, governu no sosiedade sivíl) iha tempu ne’ebá, kompañia sira lakon iha votus atu deside publika detallu sira ne’e. Iha diskusaun ba kuadru relatóriu 2012 nian, sosiedade sivíl ezije atu dala ida tan halo separasaun bazeia ba produtu no tipu reseitas iha relatóriu ida-ne’e -- maibé kompañia sira mak manán iha diskusaun ne’e. Iha eventu lansamentu relatóriu ida-ne’e, ne’ebé halo iha Hotel Timor iha loron 6 fulan Fevereiru, reprezentante ConocoPhillips nian, José Lobato, hateten nia kontente tanba relatóriu ida-ne’e tuir duni buat ne’ebé mak kompañia hakarak, la hanesan ho relatóriu sira seluk ne’ebé halo ona. Prezidente ITIE Global nian, Clare Short, ko’alia kona-ba importánsia husi ITIE ba nasaun sira seluk, no Timor-Leste durante ne’e sai ona hanesan lider ba nasaun sira ne’e.
Publikasaun relatóriu ITIE tinan 2012 nian ne’e, se tuir duni regulamentus ITIE nian karik, relatóriu ne’e tarde semana lima ona. No relatóriu ida-ne’e inklui informasaun ne’ebé menus liu kompara ho relatóriu husi 2010 no 2011. Iha relatóriu ida-ne’e, FTP (royalty) ne’ebé kompostu husi produtu hotu (hanesan gas, mina kondensadu no LPG), kompañia subsidiariu ida-idak relata ho montante ida de’it. Wainhira halo hanesan ne’e, dala barak fó dadus reseitas nian ne’ebé uitoan liu kompara ho saida ma, órgaun Timor-Leste nian publika ona tinan kotuk.
Relatóriu 2012 nian ne’e triste kona-ba rekomendasaun sira ne’ebé halo ona husi relatóriu sira iha pasadu, tanba seidauk implementa. Rekomendasaun sira ne’e mak hanesan atu kria báze-de-dadus ida kona-ba kompañia sira no halo estudu ida molok halo rekonsiliasaun. Relatóriu ITIE 2012 nian fó rekomendasaun foun hanesan; atu kria kuadru legal ida ba ITIE iha Timor-Leste, atu aumenta detallu iha formuláriu ne’ebé kompañia sira tenke prenxe, atu komesa prepara relatóriu ne’e sedu liu, no atu klarifika akordu konfidensialidade nu’udar kompañia sira husu. Maski rekomendasaun sira ne’e karik bele hadi’ak implementasaun iha parte téknika, maibé sira ne’e la fó protesaun ba transparénsia.
Iha relatóriu ida-ne’e konfirma katak kompañia mina sira selu tokon $266 ba Timor-Leste iha tinan 2012 atu kobre taxa sira husi tinan sira ne’ebé liu ba no multa sira ne’ebé kompañia sira tenki selu. Hirak ne’e, oras ne’e daudaun kompañia lori kazu balun ba aprezenta hela iha tribunal arbitrajen iha Singapura, no Timor-Leste karik tenke fó fila fali osan ida-ne’e (no bele liu tan) se kompañia sira kontinua atu manán.
Gráfiku rua tuir mai ne’e bazeia ba informasaun ne’ebé publika husi Autoridade Nasionál Petróleu, Banku Sentrál no Ministériu Finansas. Dadus ida-ne’e la inklui iha relatóriu ikus husi ITIE nian, ne’ebé kobre de’it ba tinan 2012 no la inklui dadus mensal, ka detalhu husi fontes reseitas, ka informasaun kona-ba produsaun. Ami apresia katak ajénsia Timor-Leste nian ne’e transparente liu kona-ba reseitas mina no gas, kompara ho ITIE. Reseitas petrolíferu to’o ninia másimu iha 2011 no 2012. Iha tinan 2013 tun 15%, no iha 2014 tun 42% tan. Maski iha 2014 fatór ida ne’ebé afeta hodi halo reseitas tun ne’e mak hanesan folin mina mundiál ne’ebé tun, fatór seluk ne’ebé importante liu mak produsaun ne’ebé monu 24% tanba kampu mina sira komesa atu maran ona. Bayu-Undan ho Kitan iha rezerva ne’ebé ninia produsaun sei dura la to’o tan ba tinan lima.
Timor-Leste rai ona liu billaun $16 husi reseitas mina no gas ninian iha Fundu Petrolíferu, maibé, ba dala uluk iha istória nasaun ida-ne’e nian, balansu Fundu ne’e monu iha trimestre rua ikus iha tinan 2014. Wainhira selebra dadus ITIE nian ne’ebé tinan rua tarde ona ne’e ignora tiha realidade ne’e, ne’ebé tuir loloos tenke sai preokupasaun boot.
Iha tinan kotuk, governu Timor-Leste hamenus informasaun sira ne’ebé públiku bele asesu inklui informasaun kona-ba aprovizionamentu, makroekonómiku, pobreza no asuntu seluk tan. Ami hein katak Primeiru Ministru no Ministra Finansas foun bele halo mudansa ba tendénsia ida-ne’e, maibé ne’e karik sei susar uitoan. La’o Hamutuk foin lalais ne’e publika artigu ida kona-ba lisaun balun husi Timor-Leste nia esperiénsia.Artigu husi ITIE internasionál ne’e espera katak relatóriu ITIE 2012 “sei aselera investimentu fresku ba esplorasaun iha prosesu tenderizasaun nian ne’ebé sei halo iha tempu badak” ba rikusoin potensiál mina no gas iha tasi laran. Ofisiál sira Timor-Leste nian promote ona prosesu tenderizasaun sei halo “iha tinan oin” maibé promesa ida-ne’e halo hahú kedas iha tinan 2010 to’o agora; tenderizasaun ikus liu mak iha tinan 2006. Maski karik iha posibilidade katak Timor-Leste iha rezerva komersiál iha territóriu rai maran no tasi laran ne’ebé seidauk deskobre, maibé ne’e improvavel. Klaru katak ladún matenek atu bazeia planu ba dezenvolvimentu sira iha futuru nian iha nasaun ida-ne’e - ne’ebé iha dependensia boot liu ba esportasaun petróleu, ba rezerva mina-rai. Iha posibilidade ne’ebé ki’ik teb-tebes katak rezerva boot sira ne’e seidauk hetan wainhira ita halo ona peskiza durante tinan barak no posu atestadu lubuk ida ne’ebé halo ona la hetan rikusoin ho montante komersiál. Notisia semana ida ne’e katak Woodside suspende servisu iha Greater Sunrise tenke sai nu’udar sinál ida ba ema hotu.
Posts
No comments:
Post a Comment