Komentariu ba PN kona-ba Orsamentu Retifikativu

Link to English translation of this submission ka PDF iha Tetum.

Submisaun ba Parlamentu Nasionál
Hosi La’o Hamutuk
Kona-ba Proposta Orsamentu Retifikativu 2012
10 Outubru 2012

Konteúdu

• Ajustamentu tinan ne’e husik tusan ba 2013.
• Retifikasaun loloos liu montante tokon $54.
• Orsamentu nafatin la responde ba jéneru.
• Transferénsia osan justifika duvida ba projetu Tasi Mane.
• Ita labele la’o hela de’it iha dalan “urjente”.
• Parlamentu tenke husu informasaun tan kona-ba Fundu Kontinjénsia.
• Osan ba veteranu: direitu ka kumpre promesa eleisaun?

Ba da uluk La’o Hamutuk hakarak hato’o parabéns ba terseiru lejizlativa Parlamentu Nasionál ne’ebé foin eleitu, hodi espera katak lejizlativa ida ne’e bele hala’o knar ne’ebé di’ak liu atu benefisia interese povu Timor-Leste tomak nian. Iha fulan Jullu liu ba, ami hakerek karta ida  ba ita-boot sira bainhira foin hetan pose nudár reprezentante povu, ami espera katak ho ami nia karta no ami nia submisaun ida ne’e bele kria no haforsa liu tan ita nia relasaun no komunikasaun ba futuru.

Maske Komisaun Parlamentu Nasionál la fó konvite ba organizasaun sosiedade sivíl sira, inklui La’o Hamutuk atu ba audiénsia públiku hanesan tinan hirak liu ba atu hato’o apresiasaun ba Orsamentu Retifikativu 2012 ne’e. Maibé iha biban ne’e ami nafatin hakarak hato’o ami nia komentáriu no apresiasaun hanesan tuir mai ho esperansa katak hanoin hirak ne’e bele ajuda liu tan ita-boot sira hodi halo desizaun ida ne’ebé di’ak no matenek liu ba futuru Timor-Leste.

Ajustamentu tinan ne’e husik tusan ba 2013.

Proposta Orsamentu Retifikativu 2012 hateten (hare pajina 8) katak “retifikativu ida ne’e la aumenta total despeza Governu nian,” no “sei redús orsamentu Fundu Infrastrutura nian” nudár poupansá ba despeza estadu adisionál iha 2012.

Maibé infelizmente, mudansa orsamentál ida ne’e hanesan fali Governu empresta hela osan projetu Tasi Mane no dotasaun ba instalasaun kuadru prepagu EDTL nian iha Orsamentu Jerál 2012, no hanoin atu selu fali “empréstimu” ne’e iha Orsamentu Jerál Estadu 2013 ne’ebé sei mai daudaun. [Exposição de Motivos: “Foram transferidos do Fundo das Infra-estruturas $50 milhões de dois projectos do Tasi Mane, com a condição de serem repostos em 2013.”]

Nune’e, loloos retifikasaun ne’e sei aumenta tokon $54 ba tokon $1,674 ne’ebé Parlamentu Nasionál aprova tiha ona. Maske aumenta ho montante relativamente ki’ik, maibé karik ita hare ho didi’ak, lala’ok orsamentál hanesan ne’e sei kria obrigasaun atu aumenta orsamentu estadu iha futuru.

Iha ami nia submisaun lubuk ba Parlamentu Nasionál iha pasadu, ami fila-fila ona hateten katak ita nia rekursu naturais ne’e uitoan de’it. Karik ita gasta lalais no la kuidadu, ita sei hamamuk ita nia rezerva petrolíferu, riku-soin prinsipál ne’ebé ita iha, no sei halo susar ita nia jerasaun sira iha futuru. Ohin ema barak kontente hela ho ita nia Fundu Petrolíferu, maibé, ita labele orgullu ba ida ne’e de’it bainhira ita labele asegura atu benefisia osan sira ne’e ba povu tomak.

Iha loron 29 Agostu liu ba, Ministra Finansa Emilia Pires hateten katak envelope fiskál ba tinan orsamentál 2013 nian sei tun ba biliaun $1.3. Ami apresia teb-tebes mudansa diresaun orsamentál ida ne’e, ne’ebé durante ne’e ami advoka katak hodi bele ajuda Timor-Leste atu labele monu kle’an liu ba malisan rekursu.

Ita nia inflasaun sa’e maka’as liu tanba despeza públiku ne’ebé sa’e maka’as tinan-tinan laho kreximentu kapasidade ba produsaun lokál. Nune’e ami sujere ba Parlamentu Nasionál atu hare kle’an liu ba gastu Governu nian hodi hamenus despeza sira balu ne’ebé la nesesáriu hodi bele ajuda Timor-Leste nia ekonomia.



Retifikasaun loloos liu montante tokon $54.

Governu, media no Deputadu sira hateten katak retifikasaun ida ne’e atu halo mudansa ba tokon $54 de’it. Maibé infelizmente ida ne’e la loos bainhira ita hare didi’ak dokumentu orsamentu retifikasaun ne’e. Governu hateten de’it montante transferénsia osan tokon $50 hosi projetu Tasi Mane nian no tokon $4 hosi orsamentu kapitál minor EDTL nian.

La’o Hamutuk identifika katak loloos iha despeza foun iha retifikasaun ne’e hamutuk tokon $64, la inklui virement. Bele hare ami nia website ho tabela despeza ba orsamentu retifikativu, alokasaun orijinál no despeza atuál nian. Atu komprende despeza foun ne’e, uluk liu presiza atu hare ba kada rubrika iha Anexu I Livru Orsamentu nian (pájina 29-46), la’ós atu hare de’it númeru total ne’ebé junta osan sira ne’ebé hamenus no aumenta.
Ami hanoin katak Parlamentu Nasionál tenke rekoñese ida ne’e molok halo aprovasaun, hodi garante duni kontabilidade despeza estadu nian ne’ebé tenke prevé, ho baze iha efisiénsia no efikás, iha diskriminasaun reseita no despeza ne’ebé detallu hodi ajuda ita-boot sira hodi hala’o fiskalizasaun.

Nune’e, Parlamentu Nasionál tenke husu ba Governu atu hato’o informasaun despeza iha retifikasaun ne’e ho detallu no komprensivu liu ba públiku atu garante mós transparénsia no kontabilidade ba públiku hanesan Konstituisaun RDTL artigu 40-41 haruka.

Orsamentu nafatin la responde ba jéneru.

Tanba knar feto ho mane diferente iha sosiedade, alokasaun orsamentu balu benefisia de’it parte jéneru ida de’it duke ida seluk. Ezemplu, feto benefisia liu husi asisténsia saúde no fornesimentu bee mós ba area rural, maibé mane sira benefisia husi auto-estrada, indústria infrastrutura, no pensaun veteranu. Ami hare katak orsamentu retifikasaun ida ne’e sei aumenta prefere liu hodi benefisia ba mane ne’ebé iha ona orsamentu estadu.

Aumenta ne’ebé Governu propoin iha retifikasaun ida ne’e, nafatin la prioritiza setór sira ne’ebé responsivu ba povu ki’ik sira nia nesesidade no mós setór sira ne’ebé sustentável. Retifikasaun ne’e aloka osan barak liu ba veteranu, polísia no militár, no Fundu Kontinjénsia, maibé hamenus hela osan ne’ebé aloka ba setór edukasaun.

Dotasaun ba “aksaun sosiál escolar” iha Ministériu Edukasaun ba programa sira hanesan merenda eskolár nian hamenus hela tokon $3, laho esplikasaun kona-ba osan ne’ebé atu ko’a ne’e mai husi ne’ebé.

Ami fiar katak durante ne’e ita-boot sira mós hatene katak Timor-Leste enfrenta hela problema kualidade edukasaun ba ita nia oan sira. Orsamentu Jerál Estadu 2012 orijinál aloka de’it 7.2% ba edukasaun, alokasaun ne’ebé menus liu kompara ho nasaun sira iha Ázia Sudeste no nasaun sub-dezenvolvidu sira.

Retifikasaun ida ne’e kontinua haluha tau prioridade ba edukasaun, maske iha tokon $1.7 ne’ebé atu gasta ba konstrusaun eskola sira ne’ebé hetan estragu hosi dezastre naturais. Ami hanoin katak klaru katak fasilidade eskola presiza duni, maibé la’ós atu harii uma de’it, presiza investimentu balu tan hodi aumenta rekursu iha setór edukasaun, liu-liu mestre, laboratóriu, no biblioteka atu ajuda dezenvolve no hadi’ak kualidade edukasaun iha Timor-Leste.

Infelizmente alokasaun ba veteranu iha tinan ida ne’e boot liu fali ida ne’ebé atu aloka ba labarik sira ne’ebé sei sai jerasaun futuru Timor-Leste. Ami hanoin katak Parlamentu Nasionál bele hanoin katak aliserse ba futuru Timor-Leste mak investimentu ba setór edukasaun ohin loron nian.

Bainhira ita kontinua hanesan ne’e hela de’it, ita nia orsamentu nunka bele responde ba feto nia nesesidade, liu-liu ba povu kiak sira iha area rural. Ida ne’e ignora tiha servisu Governu, liu hosi Sekretáriu Estadu ba Promosaun Igualdade, ne’ebé hamutuk ho ajénsia internasionál no sosiedade sivíl atu promove implementasaun polítika ne’ebé responsivu ba jéneru, nudár parte ida hosi justisa ekonómiku no sosiál. Ami nafatin kontinua enkoraja ita-boot sira, liu-liu Parlamentu ne’ebé nia reprezentante feto liu 30% (reprezentasaun ne’ebé as liu iha Ázia), hodi espera katak ita-boot sira nia determinasaun sei bele ajuda povu kiak sira, ne’ebé maioria iha Timor-Leste.

Transferénsia osan justifika duvida ba projetu Tasi Mane.

Ami hare katak retifikasaun ida ne’e nudár sinál katak projetu Tasi Mane susar duni atu implementa. Sinál ida ne’e responde ami nia submisaun ba Orsamentu Jerál Estadu 2012 orijinál katak “Ami nafatin dúvida kona-ba retornu potensiál hosi ‘investimentu’ ida ne’e, ne’ebé dala ruma laiha operasaun iha tasi laran atu fó fornesimentu. Bayu-Undan karik sei fornese hosi Australia to’o maran iha 2024, no Kitan, kampu ki’ik ne’ebé foin hahú produsaun-ne’ebé sei maran iha 2016. Daudauk ne’e, laiha kompañia petróleu ida mak planeia atu halo perfurasaun tan ba posu sira besik Tasi Timór, maske konkursu iha tinan oin sei estimula interese foun.”

Nune’e, ami fiar mós katak retornu ekonómiku no social ne’ebé la klaru, problema rai no asuntu sosiál sira seluk mak sai nudár obstákulu ba projetu Tasi Mane ne’e. Maske projetu ne’e la’ós prioridade iha retifikasaun ne’e, maibé ami hakarak atu hafanun ita-boot sira iha Parlamentu Nasionál katak Timor-Leste presiza duni halo analiza ida ne’ebé kle’an liu kona-ba retornu ne’ebé ita sei hetan hosi investimentu projetu ida ne’e, ne’ebé sei gasta osan povu nian biliaun ba biliaun iha tinan balu oin mai. Karik analiza ba kustu no benefísiu ida ne’e mak Timor-Leste la tau hanesan prioridade, ita sei gasta osan saugati de’it, no labele benefisia povu Timor-Leste maske povu barak, liu-liu sira ne’ebé moris iha area projetu nian sakrifiika ona sira nia moris, no futuru sira nia oan no be-oan sira nian ba projetu ambisiozu ida ne’e.

Ami konkorda duni bainhira estadu transfere osan hosi projetu Tasi Mane ba setór sira ne’ebé nesesáriu no produtivu liu, hanesan edukasaun, saúde no agrikultura. Setór sira ne’ebé besik liu povu ki’ik sira nia moris. Aleinde ne’e, ami sujere ba Parlamentu Nasionál katak la presiza atu selu tan osan sira ne’ebé transfere ona hosi projetu ne’e ba orsamentu retifikasaun iha tinan fiskál 2013 atu labele aumenta despeza iha futuru.
.
Ita labele la’o hela de’it iha dalan “urjente”.

Iha retifikasaun ida ne’e PNTL aumenta tokon $2.4 ba sira nia atividade. Proposta retifikasaun ne’e atu uza ba viajen lokál, workshop, kombustivel, manutensaun ekipamentu, asisténsia tékniku no hahán. Aleinde ba PNTL, Ministériu Defeza no Seguransa mós aloka tokon $2.9 ba treinamentu mariñeiru, manutensaun ba karreta no kombustivel, saláriu asesor, kustu ba limpeza edifísiu nian, radio komunikasaun, no kustu operasaun sira seluk, no mós tokon $1.1 ba pagamentu kompañia Lifese ne’ebé hetan kontratu ba konstrusaun portu temporáriu ba naval F-FDTL iha Hera ne’ebé to ohin loron kontroversu hela ho kualidade obra ne’ebé ladi’ak. La’o Hamutuk hare katak ajustamentu hirak ne’e la refleta mudansa ne’ebé “urjente”, maibé hanesan despeza bain-bain ne’ebé loloos halo iha orsamentu anuál nian.

Iha media lokál foin lalais ne’e, Sekretáriu Estadu Seguransa rekoñese katak ajustamentu ne’e akontese tanba iha mal administrasaun iha instituisaun PNTL. Komandu PNTL la halo gastu bazeia ba dotasaun orsamentu ne’ebé Parlamentu Nasionál aprova tiha. Ajustamentu hanesan ne’e sei hafraku boa jestaun no administrasaun orsamentu estadu nian rasik, ami hanoin katak orsamentu ne’ebé la’ós kategoria “urjente” bele hein atu tama iha orsamentu estadu tinan 2013 ne’ebé sei mai iha fulan oin mai.

Nune’e, ami sujere katak instituisaun estadu nian tomak tenke promove kontabilidade ba gastu orsamentu estadu nian. Timor-Leste labele “romantiku” ho polítika gastu la tuir planu ne’ebé Parlamentu Nasionál aprova. Ami rekomenda atu Parlamentu Nasionál labele tolera tan aktu mal-jestaun orsamentál hanesan ne’e iha futuru.

Basa, ohin ita sei bele resolve defisit orsamentál, dívida instituisaun sira nian tanba ita sei iha osan balu ne’ebé suli hosi rezerva petróleu, maibé karik ita nia rekursu ne’e mak laiha tiha, ita sei labele tan moris nudár nasaun ho estabilidade iha ekonomia no sosiál ne’ebé durante ne’e sai razaun forte hosi “gastu ne’ebé la realistiku”, ne’ebé nudár parte ida hosi malisan rekursu.

Parlamentu tenke husu informasaun tan kona-ba Fundu Kontinjénsia.

Iha Orsamentu 2012 orijinál, Governu aloka tokon $21.2 ba Fundu Kontinjénsia nian. Retifikasaun ida ne’e propoin atu aloka tokon $6.1 tan ba rubrika ida ne’e. Laiha informasaun mak proposta retifikasaun ne’e hato’o kona-ba durante ne’e osan ne’e gasta ona ba saida, ka oinsá osan ne’e atu uza ba durante restu fulan tolu iha 2012 ne’e.

To’o ohin loron, Portal Transparénsia Orsamentu fó sai katak Governu gasta ona tokon $1.6 hosi tokon $21.2 hosi fundu ne’e, no osan restu iha de’it tokon $2.6. Maibé infelizmente, portal no Relatóriu Trimestral Segundu ba Ezekusaun Orsamentál rasik la fó informasaun klaru kona-ba restu tokon $17 hosi dotasaun ne’e ba ona ne’ebé.

Ami hanoin katak Parlamentu bele husu Governu atu esplika detallu kona-ba tokon $18.6 ne’e sira gasta ona ba saida durante fulan sia kotuk ne’e. Aléinde ne’e, importante mós atu husu razaun atu aloka osan tan ba Fundu ne’e iha retifikasaun ne’e.

Osan ba veteranu: direitu ka kumpre promesa eleisaun?

Porsaun boot liu iha retifikasaun tinan ne’e mak alokasaun tokon $26.9 ba pensaun Veteranu Funu Libertasaun. Montante ne’e atu aumenta ba tokon $79.8 ne’ebé iha ona dotasaun iha orsamentu orijinál. Proposta Orsamentu ne’e la inklui razaun forte hodi aumenta osan ida ne’e.

To ohin loron durante iha tinan 2012, Governu gasta ona tokon $78.2 ba pensaun veteranu sira. Ministériu Finansa foin publika relatóriu ezekusaun orsamentál ba trimestre segundu,  ne’ebé hatudu katak hosi tokon $78.2 ida ne’e, Governu gasta tokon $62.2 durante fulan Janeiru to Juñu, tempu ida ne’ebé Timor-Leste hasoru hela eleisaun Presidensiàl no Parlamentár.

Misaun Observasaun Eleitorál Uniaun Europeia nian publika hela sira nia relatóriu ba da ikus kona-ba Eleisaun Parlamentár foin lalais ne’e, hodi mensiona katak iha relasaun pagamentu veteranu nian ho eleisaun. Pájina 17 relatóriu ne’e mensiona katak “Iha 6 Juñu, loron hafoin kampaña hahú, Sekretáriu Estadu Veteranu nian, Marito Reis hateten katak Governu sei hahú selu pensaun ba veteranu sira liu na’in 27.000 no sira ninia família iha 15 Juñu. … Desizaun atu selu osan ho montante boot … fó sujestaun katak Governu uza vantajen hosi ninia mandatu atu manán votante ba CNRT ne’ebé konsidera ona nudár importante tebes ba susesu kampaña partidu ne’e nian. … Maski ida-ne’e legál iha Timor-Leste, hahalok ne’e la halo tuir prátika internasionál ne’ebé di’ak liu no aplika ba eleisaun demokrátiku.”

Ami hanoin katak los duni funu na’in no heroi ba ukun rasik-an nian tenke hetan atensaun hosi estadu, maibé ami mós preokupa teb-tebes bainhira retifikasaun ida ne’e atu selu promesa polítika partidu ida nian. Karik relatóriu Uniaun Europeia nian mak los, entaun retifikasaun ne’e la hatuur bazeia ba efisiénsia no efikás hanesan Konstituisaun RDTL artigu 145.2 hateten. Nune’e ami sujere ba Parlamentu Nasionál atu husu Governu atu esplika karik pagamentu sira ne’e iha objetivu polítiku ruma.

Aleinde ne’e, importante mós ba públiku atu hatene tanba sá mak alokasaun orsamentu ba veteranu sa’e tinan-tinan. Iha Orsamentu Jerál Estadu 2012 orijinál, projeta katak pagamentu ba veteranu sira aumenta 4% tinan-tinan to’o 2016, ne’ebé tokon $26.9 ne’ebé aumenta iha retifikasaun ne’e sei haboot orsamentu 2013 ho tokon $28.0 ka lae? Nune’e, ami sujere ba Parlamentu Nasionál atu bele husu Governu hodi esplika asuntu ne’e molok halo aprovasaun.

Lian ikus

La’o Hamutuk sempre pronto atu fahe no kontinua diskute ho Deputadu sira kona-ba ami nia perspetiva, inklui ba Orsamentu Retifikativu 2012 ida ne’e, no Orsamentu Jerál Estadu 2013 oin mai. Ami mós pronto atu diskute no fahe hanoin kona-ba asuntu sira ne’ebé iha relasaun ho dezenvolvimentu nasionál.

Obrigado barak.
Ami be saran lia,                              
Juvinal Dias                        Charles Scheiner                    
Peskizadór ba ekipa Ekonomia La’o Hamutuk